2020.04.14. 15:17
Tavaly ilyenkor a családok
többsége még biztosan nem gondolta, hogy valaha is eszükbe jut majd otthon
kenyeret sütni. Bár az élelmiszerboltok igyekeznek biztosítani az
alapélelmiszer kínálatot a járványidőszakban is, a kijárási korlátozások
illetve a ritkuló bevásárlások miatt számos háztartásban döntöttek/döntenek úgy
ezekben a hetekben, hogy bizony megpróbálkoznak az otthoni kenyérsütéssel.
A pékségek polcain a
hagyományosabbnak mondható élesztővel készült pékáruk mellett már évekkel
ezelőtt megjelentek a kovászos termékek is, most viszont, hogy az élesztő
nehezebben hozzáférhetővé vált, reális gondolat, hogy esetlen handmade
kenyérsütő próbálkozásainkat kezdjük kovász készítéssel.
De mi is az a kovász? Ha nagyon
leegyszerűsítjük, gyakorlatilag nem más, mint liszt és víz keveréke. Ennél
persze sokkal több kell a jó kenyér készítéséhez, tehát érdemes kicsit jobban
körüljárnunk a kovász-témát.
Kovászt készíteni rendkívül egyszerű,
mégis, érdemes odafigyelni a részletekre. Mivel a kovász természetes élesztőgobák, tejsav-és ecetsavbaktériumok
felszaporodásával válik „éretté”, fontos, hogy a liszt minősége, a víz
mennyisége illetve a hőmérséklet támogassa a gombák-és baktériumok
szaporodását. Ha nagyon precízek
szeretnénk lenni, különböző érettségi szintű kovászt használhatunk sütemények,
búza-és rozskenyerek készítéséhez, de első próbálkozás alkalmával nem szükséges
a maximalizmusra törekedni.
Hogyan készítsünk kovászt?
Mossunk el és töröljünk szárazra
egy nagy befőttesüveget. Tegyünk bele 30 g lisztet (remek kovász készíthető
rozslisztből is) illetve 30 g vizet. Keverjük össze annyira, hogy ne maradjanak
benne lisztcsomók, majd az üveg tetejét zárjuk le lazán (úgy, hogy némi levegő
bejusson) és hagyjuk pihenni 25-27 fokon, egy teljes napon (24 óra) át.
Másnap ismét tegyünk 30-30 g
lisztet és vizet az üvegbe, megint keverjük össze, és hasonló hőmérsékleten
pihentessük újabb 12 órán át.
Ezt követően a kovászunk egy
részétől meg kell válnunk. Hagyjunk kb. 30 grammnyit az üvegben, a többit
dobjuk ki. A megmaradt mennyiséghez keverjünk 60 g vizet és 60 g lisztet,
szokásosan keverjük össze, és ezzel el is készült az alapkovászunk.
Mivel a kovász él, naponta 2 alkalommal
meg kell etetnünk (12 óra eltéréssel). Ez pedig úgy történik, hogy minden nap
30 g-ot hagyjunk meg a kovászból, amit megetetünk 60 g liszttel és ugyanennyi
vízzel. Folytassuk a műveletet kb. 1 héten át. Ha mindent jól csináltunk és a
hőmérséklet is megfelelő volt, a 3. naptól kezdve apró buborékokat figyelhetünk
meg az éledező kovászunkban, ami a 6-7. napra érik kenyérsütéshez is alkalmas
kész anyakovásszá.
Aki egyszer ráérez a
kovászkészítésre, és az otthon készült friss, ropogós, adalékmentes kovászos
kenyér ízére, nem akar többé bolti kenyeret vásárolni!
Ráadásul a gyerekek számára is jó
móka a kovász nevelgetés. Azokban a családokban például, ahol a gyerkőcök
nagyon vágynak már házi kedvencre, de a szülők még bizonytalanok a gyerekek
érettségében, hozzáállásában, próbára tehetik őket. Azok a gyerekek, akik
lelkiismeretesen nevelgetik a házi kovászt egy hónapon át (akit természetesen
el is nevezhetnek J
), minden bizonnyal legalább ilyen lelkesedéssel vigyáznak majd leendő
kiskedvencükre is.