Napjainkban divattá vált diétázni, vagy legalábbis valamilyen diétás iránymutatást követni.

De kinek mit jelent a szó: diéta. Az angol nyelvben a diet-et ugyan étrendként fordítjuk, magyarul viszont a diéta kifejezés valami egészen mást jelent: többnyire nem táplálkozási irányelvet, sokkal inkább egy olyan meghatározott időszakot, amely alatt a megszokott táplálkozási szokásainkon drasztikusan változtatunk. A testtömeg-csökkentő diétát pedig egyszerűen „lefogyókúrázzuk”. Pedig, ha értelmeznénk a diéta és fogyókúra kifejezések valós tartalmát, azonnal rájönnénk, hol követjük el a legnagyobb hibát.

A diéta (azaz étrend) és a fogyókúra között a legegyértelműbb különbség az időtartam. Amíg az első kifejezés (hivatalosan!) egy hosszútávon, életvitelszerűen kialakított, saját igényeinkre szabott táplálkozási ritmust jelent, addig a második kifejezés egyértelműen meghatároz egy időszakot. Hiszen kúrát tartani csak úgy tudunk, ha azt elkezdjünk, és aztán be is fejezzük.

De vajon milyen megfontolásból tartunk táplálkozásunkban kúrát? Abban az esetben, ha valamilyen „táplálék-okozta” problémával küzdünk, legyen az táplálékallergia, ételintolerancia, diabetes, köszvény, stb., az ideig-óráig tartó táplálkozási kúrák csak ideig-óráig tartó javulást eredményeznének egészségi állapotunkban. Tehát ilyen esetben egészen biztosan diétára, azaz hosszútávú, saját igényeinkre szabott táplálkozási protokollra van szükségünk.

És ha ideális testtömegünk elérése és megtartása a cél? Miért gondolnánk, hogy egy kúra elegendő lesz a probléma orvoslására? Abban az esetben, ha az ideálistól eltérő testtömegünk (azaz túlsúlyunk vagy túl alacsony testtömegünk) a nap mint nap elkövetett, helytelen táplálkozási szokásaink következménye, merjünk racionálisan gondolkozni:  ne reménykedjünk abban, hogy egy hosszútávon fennálló problémára egy „tól-ig” tartó kúra a megoldás. Krónikusan fennálló kóros testtömeg csakis „krónikusan alkalmazott” speciális diétával orvosolható, ezt pedig  úgy nevezzük: életmódváltás.

Ha a sokat ígérő, csak „kéthétigkellkibírnom” típusú kúrákra nemet tudunk mondani, az első lépést már meg is tettük egészségünkért! De leselkedik ránk még egy veszély: az életmódváltást álcázó divatdiéták. Ha egészségünk, karcsúságunk titka a nap mint nap engedélyezett, sőt, ajánlott diétás kakaós csigákban és fogyókúrás pizzákban kimerül, kezdjünk el gyanakodni, hiszen közel sem biztos, hogy jó úton járunk. Ezek persze rövid időre talán megoldást kínálhatnak, de hosszútávon az eredmény biztosan negatív lesz.

Ahelyett, hogy bedőlünk a könnyebb és gyorsabb út csábításának, próbáljuk inkább azt megérteni, hogy ezek a módszerek nem hozzák el számunkra sem a boldogságot, sem az egészséget. Elégedettséget, egészséget nem érdemes kúraszerűen alkalmazni akkor, ha azt életvitelszerűen is űzhetjük!