A málnát szinte mindenki szereti, mégis, ritkábban és kisebb mennyiségben fogyasztjuk, mint a legtöbb idénygyümölcsöt. Vajon miért? Ha málna nem terem a kertünkben, bizony borsos árat kell fizetnünk érte a piacokon. Betakarítása is nehézkes, hiszen szúrós növényről van szó, ráadásul a leszüretelt gyümölcs hamar romlik. Mindezek ellenére, ha csak tehetjük, lakmározzunk be jól málnából a május-július közti szezonban, mert nem csak az egyik legfinomabb, de a legegészségesebb bogyós gyümölcs is egyben.

Már a málna élénk színe is árulkodó, rengeteg hasznos antioxidáns tartalmú vegyületet, flavonoidot rejt magában. Bővelkedik természetesen vitaminokban és ásványi anyagokban is. C-vitamin tartalma kiemelkedő, de a B-vitamin család számos tagját is tartalmazza, valamint az A-vitamin előanyaga is megtalálható benne. Ásványi anyagai közül feltétlen említést érdemes a vas, a kalcium, a kálium és a magnézium.

A málna rendkívül zamatos, édes, ízletes gyümölcs, energiatartalma ennek ellenére mégis alacsony. 100 g gyümölcs kb. 35 kcal energiát tartalmaz, amely kb. két kis kocka csokoládé energiatartalmával ér fel.

Alacsony energiatartalma ráadásul rendkívül magas rosttartalommal párosul, hiszed vagy sem, a málna az egyik legmagasabb rosttartalmú gyümölcs. Natúr formában bátran fogyaszthatják diétázók és cukorbetegek is, lassan emeli a vércukorszintet és pektintartalmának köszönhetően kíméletesen, mégis hatékonyan támogatja az emésztőrendszer salaktalanító munkáját.

A málna vitaminjai és ásványi anyagai hozzájárulnak az egészséges vérnyomás fenntartásához, de a menstruáció okozta kellemetlen tüneteket is természetesen orvosolja. Rostjai védik az érfalak egészségét, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a vér LDL-koleszterin szintje is.

Amikor a málna jótékony hatásairól beszélünk, óhatatlanul is a finom bogyótermésre gondolunk, pedig a málna minden „porcikája” felhasználható, sőt, levelei és hajtáscsúcsai gyógynövény minősítésben funkcionálnak. A málnabokor fiatal levelei és hajtása akár friss saláták kiegészítőjeként is használható, szárított változatban pedig gyógyteát főzhetünk belőle. A málnalevél főzetével orvosolhatók meghűléses panaszok, természetes lázcsillapítóként is használható, de  kismamák is fogyaszthatják a reggeli rosszullétek enyhítésére.

A málnalevélben található cseranyagok hasmenéses panaszok esetén is segíthetnek, de a szájüregben lévő gyulladásos képleteket (pl. fogínygyulladás, afta) is megnyugtatja a málnalevél főzettel történő gyakori öblögetés.

Ha csak tehetjük, fogyasszunk rendszeresen friss málnatermést a tavaszi-nyári időszakban, és szárítsunk ép málnaleveleket az őszi-téli időszakra. A frissen szüretelt és folyóvíz alatt átöblített sérülésmentes terméseket le is fagyaszthatjuk, hiszen a málna mélyhűtve, sőt, hőkezelve is megőrzi jellegzetesen finom aromáját.

Ha nagyobb mennyiségű málnához jutunk, nem fogunk csalódni, ha szörpöt vagy lekvárt/dzsemet készítünk belőle, bearanyozhatjuk vele a szürke, zord téli napokat.